Több tízezres sztrájkra készülnek az egyetemi dolgozók az Egyesült Királyságban, de várhatóan csatlakoznak hozzájuk a tanári szakszervezetek, a bölcsődei dolgozók és a postások is.
Hetvenezer egyetemi tanár, könyvtáros és kutató kezdhet sztrájkba november végén az Egyesült Királyságban, ha nem teljesítik a munkakörülményekkel és a bérükkel kapcsolatos követeléseiket – írja a The Guardian.
A november 24-re, 25-re és 30-ra tervezett sztrájk összesen 150 felsőoktatási intézményt és 2,5 millió hallgatót érintene az országban.
„Ha az egyetemi vezetők nem veszik komolyan az üzenetünket, ez a sztrájk csak a kezdet lesz” – mondta Jo Grady, a University and College Union főtitkára arra utalva, hogy a sztrájkot a jövő évben is folytatnák, amellett, hogy készek akár az egész felsőoktatási rendszert bojkottálni.
A követeléseik között szerepel a bérek emelése, a szerződések és a nyugdíjak rendezése. Nem csak az egyetemi dolgozók, de október közepén az Egyesült Királyság két legnagyobb tanári szakszervezete, a National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers és a National Education Union is sztrájkkal fenyegetett, miután a 12 százalékos béremelési követeléseik helyett a brit kormány csak 5 százalékot ajánlott. De sztrájkolnak az egészségügyi és bölcsődei dolgozók, a postások, és várhatóan a vasutasok is, akik így november végén valószínűleg csatlakoznak majd a felsőoktatási dolgozók akcióihoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
