Vannak olyan intézmények is, ahol ingyenes étkeztetéssel segítik az infláció miatt nehéz helyzetbe került hallgatókat.
Megduplázzák, de akár háromszorására is növelhetik a hallgatók juttatásait az angol és walesi egyetemek - írja a The Guardian, az intézmények attól tartanak, hogy a hallgatók félbehagyják a tanulmányaikat.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy több ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból az Egyesült Királyságban, mert az országot érintő több mint 10 százalékos infláció és a magas energiaárak következtében nem tudják fizetni a felsőoktatással járó költségeket; a lakhatást, a beutazást, de sokan még az élelmiszereket sem.
A diákok helyzetét látva számos angliai és walesi egyetem döntött úgy, hogy megduplázzák, vagy megháromszorozzák az ösztöndíjak összegét, mivel enélkül - hacsak nem kapnak segítséget az ország oktatási miisztériumától - sokan kénytelenek lennének félbehagyni a tanulmányaikat, ez pedig azt jelentené, hogy munkaerőhiány alakulhat ki többek között az olyan szakterületeken, mint az ápolás és betegellátás, vagy szociális munka.
Az ösztöndíjak növelése mellett több egyetemen döntöttek úgy, hogy ingyenes étkeztetéssel, energiatámogatással, vagy a lakbérek befagyasztásával segítik a bajba került diákokat. Az oldal szerint a York University, a Sunderland University, valamint a University of East-London és a University of South Wales hallgatói körében is óriási volt az érdeklődés az ösztöndíjak kifizetésével kapcsolatosan, és számos oktatóhoz jutott el annak a híre, hogy vannak olyan hallgatók, akik a tankönyveiket sem tudják megvásárolni, néhányukat pedig hajléktalanság fenyeget.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
