A Debreceni Egyetemen is spórolnak az őszi félévben: a dolgozók derékmelegítő plédeket kapnak

A debreceni intézményben is megvannak a spórolási szabályok a magas energiaárak miatt.

  • Eduline

A Debreceni Egyetem a tanulmányi időszak végéig, december 9-ig hőmérséklet-csökkentéssel és egyéb takarékossági intézkedésekkel készül - írta meg a Dehír korábban. A minimálisan tartandó hőmérsékletet 18 fok lesz, ez alól kivétel a kollégiumok, ahol a minimális 20-22 °C hőmérsékletet fogják tartani.

A vizsgaidőszakkal és annak beosztásával, valamint a tavaszi szemeszter kezdetével és időbeosztásával kapcsolatosan az egyetem vezetése hamarosan intézkedni fog majd, de a tervek szerint úgy akarják a kormányzati szabályokat teljesíteni, hogy "az elvégzendő feladatok is teljesíthetőek legyenek".

A csökkentett hőmérsékletű épületekben ülő munkát végzők számára az egyetem munkavédelmi eszközként derékmelegítő plédeket rendelt, amelyeket megérkezésüket követően azonnal megkapnak majd a dolgozók - ez várhatóan egyébként a napokban történik meg.

Nem a debreceni az első egyetem, ahol hidegebb lesz

Az őszi és a tavaszi szünet is elmarad a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A termekben maximum 20 fok lesz, lekapcsolják a kézszárítókat és a meleg vizet - írtuk meg korábban.

Illetve egy hete jelentette be a Budapesti Corvinus Egyetem, hogy változik az őszi félév rendje és a vizsgaidőszak is. A Pécsi Tudományegyetemen idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.