Három hétre bezár a Budapesti Corvinus Egyetem, átszervezték a vizsgaidőszakot is

A Budapesti Corvinus Egyetem több hétre bezár decemberben és januárban, a hallgatók a karácsony előtti napokban, majd január 16-tól vizsgázhatnak.

Csik Veronika

Az őszi félév szorgalmi időszaka és az őszi szünet változatlan hosszúságú lesz, a félév december 18-án ér véget.

Energiatakarossági szempontok miatt azonban a vizsgaidőszakot és a záróvizsga-időszakot átszervezték:

vizsgázni december 19-23. között, illetve január 16. és február 5. között lehet majd,
a záróvizsga-időszak pedig január 30-tól február 5-ig tart majd. Ez utóbbi egyébként kéthetes szokott lenni, vagyis felére rövidítették le.

Az egyetemen eredetileg úgy tervezték, hogy 2022. december 23-a és 2023. január 2-a között lesznek zárva az oktatási épületek, ám a mostani döntés alapján december végétől egészen január 15-ig tart majd a szünet.

A változások a tavaszi félév elejét is érintik. Elmarad a projekthét, a szorgalmi időszak tizenhárom hétig, 2023. február 20-tól 2023. május 26-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 3-a és 6-a között lesz.

Nem a Corvinus az első

Kedden jelentette be a Pécsi Tudományegyetem, hogy idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

Februárig meghosszabbította a bíróság Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatását

Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.