A Pécsi Tudományegyetemen érzékelték, hogy nagyon sokan szeretnének kollégiumi helyet, de nem mindenki kerülhetett be idén sem a szobákba, ezért más támogatást találtak ki azoknak, akik albérletben fognak lakni.
Az egyetem hallgatói önkormányzata és a fenntartó alapítványa közösen döntött a napokban arról, hogy 35-35 millió forinttal támogatják idén 200 hallgató lakhatását - írja az egyetem.
Ez azt jelenti, hogy 10 hónapon át havi 35 000 forinttal segíti az egyetem a támogatásra sikerrel pályázó hallgatókat.
Kik jelentkeznek?
Azok az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappalis hallgatók, akik Pécsen tanulnak és jelentkeztek a 2022/2023-es tanévre kollégiumba, de pályázatukat férőhelyhiány miatt utasították el, és albérleten kívül nem rendelkeznek érvényes állandó vagy ideiglenes pécsi lakcímmel.
A pályázatokat az első ütemben 2022. szeptember 9-ig várja az egyetem, a részletekről itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
