Ennyibe kerül egy diákbérlet a nagyobb egyetemvárosokban – nem Budapest a legdrágább

Budapesten, Győrben, Szegeden, Pécsen vagy Veszprémben kezditek az őszi félévet? Megnéztük, idén mennyibe kerül majd a diákbérletetek a nagyobb egyetemvárosokban.

  • Eduline

Azt érdemes kiemelni, hogy még mindig nem Budapesten a legdrágább a havi diákbérlet - 3 450 forintot kell fizetni a BKK-nál, ráadásul a város határain belül minden közlekedési eszközt használhattok.

A Széchenyi István Egyetem (leendő) hallgatóinak jó tudni, hogy Győrben a tanuló bérlet 2 200 forint egy hónapra, 6 500 negyedéves formában. Sopronban viszont havi 630 forint, és egy negyedévre is csak 1 900 forintba kerül.

Ha a Pannon Egyetemen tanultok majd: Veszprémben 2 350 a havi diákbérlet, 6 700 a negyedéves. Pécsen a havi bérlet 3 900 forint, de ha van Tüke kártyátok, akkor csak 3 710 forint. Debrecenben a diákbérlet havi 4 400 forint, ha online veszitek, csak 4 200 forint.

Ha az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanultok, azt kell tudnotok, hogy Egerben a tanulóbérlet 2 280 forint, negyedévre 6 840 forint. Szegeden a diákok havi bérlete 4 000 forint, Nyíregyházán pedig 2 580 forint.

Persze ne feledjétek, csak akkor utazhattok diákbérlettel, ha van diákigazolványotok - arról, hogy meddig érvényes a kártyátok, itt írtunk le mindent. Még nem rendeltetek egyetemi diákigazolványt? Itt nézhetitek meg lépésről lépésre az igénylés menetét.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.