Minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én indult. Az űrtávcső egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot.
A kutatói közösség másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel európa élmezőnybe került a Szegedi Tudományegyetem.
A James Webb űrteleszkóp felvétele
MTI/EPA/NASA, ESA, CSA, STScI
Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók között van Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa is. A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon kozmikus porgyárak-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.
A vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően - vagy esetleg már előbb - mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.
Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.
A Webb-űrtávcső első képeit kedden tette közzé a NASA. A magyar nyelvű szakmai összefoglalót az eseményről a www.csillagaszat.hu oldalon találhatjátok meg.
