Túl drágák lettek az ajánlatok, lefújta ingatlanos közbeszerzését a Pázmány

Eredménytelen lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Bródy projekt” kivitelezésére kiírt közbeszerzése.

  • Eduline

A probléma az volt, hogy a legolcsóbb ajánlat is két és félszer több volt a rendelkezésre álló összegnél - derült ki a Napi.hu cikkéből.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerint a rendelkezésükre álló összeg nem elég a szerződés megkötéséhez, még a legkedvezőbb ajánlattal sem, mivel az egyetemnek csaknem 11 milliárd forintja van a projektre, az ajánlatok pedig nettó 25–27 milliárd forint között mozognak - írja az oldal.

Ez a projekt, nem az a projekt

A most lefújt projekt keretében két épületet újítanának fel a Bródy Sándor és a Szentkirályi utcában. Azonban egy nagyobb projekt is fut az egyetemen.

"A közbeszerzés forráshiány miatt eredménytelen lett" - tette közzé az egyetem a közbeszerzési értesítőben. "Mindennek nincs köze az állami forrásból megvalósítani tervezett Pázmány Campus projekthez, amely az ütemezésnek megfelelően halad, és jelenleg a tervezési szakaszban van" - egészítették ki.

Az új campus 2026 tavaszára épülhet fel a Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca, a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca által határolt városnegyedben. Az épületeket 4000 hallgató és 500 oktató használja majd, a területen - amely nyitott lesz - helyet kap egy 200 férőhelyes kollégium is.

Amíg az új campus megépül, úgy tudni a Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának összes képzése ősztől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) területén található Danubianum épületébe költözik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.