A tandíj drasztikus drágulása és a kedvező diákhitel megszűnése miatt a legtöbb külföldre készülő más lehetőség után nézett.
Miután Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból lényegében megfizethetetlenné tette a magyar fiatalok számára az ország egyetemi képzéseit - foglalta össze a 2021. januári eseményeket a hvg360.
Az anyagi teher egyik fele, hogy már nem vonatkoznak a kedvező tandíj- és diákhitelkonstrukciók a felvételizőkre, pedig a magyar diákok többsége ezekre támaszkodott.
Az UCAS, a brit felsőoktatási adatbázis szerint 2020-ban még 1100 magyar diák jelentkezett az Egyesült Királyság intézményeibe és 705-en be is kerültek. Ehhez képest a 2021-ben már csak 450-en jelentkeztek, és ebből 190-en voltak sikeresek - írja az oldal, hozzátéve, ez még nem azt jelenti, hogy mind a 190-en el is kezdték az egyetemet.
Karagich Bálint, a külföldön tanuló magyar diákokat összefogó Hungarian Youth Association (HYA) elnöke szerint, a jelenlegi számok tükrében, mintegy 90%-os csökkenésről is szó lehet.
A felvételiről és a külföldön tanulókat segítő ösztöndíjakról bővebben a hvg360 cikkében olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
