Nem rendezheti meg a 2023-as Universiadét Oroszország

Oroszország nem lehet házigazdája a 2023-as nyári Universiadénak.

  • Eduline/MTI

A rendezési jog elvételéről péntek reggeli online szavazásán döntött az egyetemi és főiskolai sport világszövetsége, a FISU végrehajtó bizottsága. A határozatot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hozta a szervezet.

A jövő évi nyári Universiadénak Jekatyerinburg adott volna otthont augusztus 7. és 19. között. Korábban a FISU ugyanettől az orosz várostól elvette a 2022 szeptemberére tervezett Harcművészeti Világjátékok rendezési jogát is, és ugyancsak megfosztotta Oroszországot az egyetemista-főiskolás sportolók két sportági világbajnokságától: a rögbisekének Kazany, az erőemelőkének pedig Moszkva lett volna a gazdája.

Az ukrajnai orosz inváziót támogató Fehéroroszország fővárosa, Minszk a FISU vízisí- és wakeboard-világbajnokságától volt kénytelen megválni. A vb-k törlése előtt a FISU március 12-én felfüggesztette az orosz és fehérorosz sportolók részvételét a szervezet égisze alatt zajló versenyeken.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.