ELTE-s hallgató kapott díjat a brüsszeli perbeszédmondó versenyen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója szerezte meg a legjobb szóbeli előadásért járó díjat egy nemzetközi perbeszédmondó versenyen.

  • Eduline

Az Európai Szociális Karta Akadémiai Hálózata és a Centre Interdisciplinaire de Recherches Constitutionnelles (CIRC) idén új perbeszédmondó versenyt szervezett joghallgatóknak – a verseny angol-francia kétnyelvű volt, egy írásbeli és egy szóbeli fordulóból állt.

A szóbeli forduló kilenc csapat részvételével a brüsszeli Saint-Louis Egyetemen zajlott.

Az ELTE-t a versenyen Bodó Bálint Imre, Nemere Péter és Pohl Katalin képviselte. A szóbeli fordulón az ÁJK ötödéves hallgatója, Bodó Bálint Imre szerezte meg a legjobb szóbeli előadásért járó díjat.

A csapatot Hoffman István, a Közigazgatási Jogi Tanszék és Hungler Sára, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék oktatója készítette fel a versenyre.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.