A neves nemzetközi egyetemi rangsorösszeállító csapat, a Times Higher Education (THE) nézett utána annak (alapvetően nőnap alkalmából), hogy a világ legnevesebb egyetemi közül hány intézmény élén állnak női vezetők.
A THE idei elemzésékből kiderült, hogy az összesített 2022-es rangsor top 200 intézményéből mindössze 43-ban vannak nőki vezetők Ezt alapvetően ígéretesnek értékeli a brit csapat, tavaly ugyanis csak 41, két éve 39 nők által vezetett egyetem volt a listájukon, most viszont a világ 200 legfontosabb egyetemének legalább ötödében vannak női vezetők.
A jelenlegi első számú intézményt, az Oxfordi Egyetemet Louise Richardson, politológus vezeti, míg az USA topegyetemei közül háromnak: a Pennsylvaniai Egyetemnek, a Cornellnek és a Brown Egyetemnek van női vezetője.
Hozzá kell tenni az Egyesült Államok mellett jelenleg Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság az, ahol magas a női egyetemi vezetők száma - ez nem meglepő, hiszen a legjobb egyetemek közé is ezek az országok delegálnak nagy számban intézményeket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
