Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A neves nemzetközi egyetemi rangsorösszeállító csapat, a Times Higher Education (THE) nézett utána annak (alapvetően nőnap alkalmából), hogy a világ legnevesebb egyetemi közül hány intézmény élén állnak női vezetők.
A THE idei elemzésékből kiderült, hogy az összesített 2022-es rangsor top 200 intézményéből mindössze 43-ban vannak nőki vezetők Ezt alapvetően ígéretesnek értékeli a brit csapat, tavaly ugyanis csak 41, két éve 39 nők által vezetett egyetem volt a listájukon, most viszont a világ 200 legfontosabb egyetemének legalább ötödében vannak női vezetők.
A jelenlegi első számú intézményt, az Oxfordi Egyetemet Louise Richardson, politológus vezeti, míg az USA topegyetemei közül háromnak: a Pennsylvaniai Egyetemnek, a Cornellnek és a Brown Egyetemnek van női vezetője.

Hozzá kell tenni az Egyesült Államok mellett jelenleg Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság az, ahol magas a női egyetemi vezetők száma - ez nem meglepő, hiszen a legjobb egyetemek közé is ezek az országok delegálnak nagy számban intézményeket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.