Mi értelme a personal statementnek, ha nem a felvételizők, hanem a szülők írják?

A brit egyetemekre felvételizőknek egy personal statementet is be kell adniuk, amelyben saját erősségeikről, érdeklődésükről, szakmai és egyéb tapasztalataikról kell írniuk. A levelet azonban egyre gyakrabban a szülők írják meg.

  • Bezzeg Hanna

A brit egyetemi jelentkezéshez a felvételizőknek egy 4000 karakteres, azaz 2-3 oldalas szövegben kell megfogalmazniuk erősségeiket, érdeklődési területeiket, korábbi szakmai, önkéntes tapasztalataikat. Ez a motivációs levélhez hasonló írás nem kevés jelentkezőnek adja fel a leckét, így egyre gyakrabban szülői segítséggel készül el – írja a Guardian.

„Ez nagy nehézséget jelent a hátrányos helyzetű felvételizőknek” – magyarázza Lee Elliot Major társadalmi mobilitással foglalkozó professzor, arra utalva, hogy a hátrányos helyzetű diáko sokszor nem is tudnak segítséget kérni szüleiktől a personal statement megírásához.

A probléma nem csak az egyetemi felvételin jelent meg: már a brit középiskolai felvételin is sok olyan diák vizsgázik, aki a szülei által összeállított szöveggel próbálja lenyűgözni a felvételibizottságot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.