A brit egyetemekre felvételizőknek egy personal statementet is be kell adniuk, amelyben saját erősségeikről, érdeklődésükről, szakmai és egyéb tapasztalataikról kell írniuk. A levelet azonban egyre gyakrabban a szülők írják meg.
A brit egyetemi jelentkezéshez a felvételizőknek egy 4000 karakteres, azaz 2-3 oldalas szövegben kell megfogalmazniuk erősségeiket, érdeklődési területeiket, korábbi szakmai, önkéntes tapasztalataikat. Ez a motivációs levélhez hasonló írás nem kevés jelentkezőnek adja fel a leckét, így egyre gyakrabban szülői segítséggel készül el – írja a Guardian.
„Ez nagy nehézséget jelent a hátrányos helyzetű felvételizőknek” – magyarázza Lee Elliot Major társadalmi mobilitással foglalkozó professzor, arra utalva, hogy a hátrányos helyzetű diáko sokszor nem is tudnak segítséget kérni szüleiktől a personal statement megírásához.
A probléma nem csak az egyetemi felvételin jelent meg: már a brit középiskolai felvételin is sok olyan diák vizsgázik, aki a szülei által összeállított szöveggel próbálja lenyűgözni a felvételibizottságot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
