Késett az ösztöndíjak utalása az ELTE-n egy informatikai probléma miatt, de legkésőbb hétfőn az összes hallgató megkapja a neki járó összeget.
Frissítés: az ELTE az Eduline-nal azt közölte, sikerült megoldani az informatikai problémát, legkésőbb hétfőn az összes hallgató bankszámlájára megérkezik az ösztöndíj:
A 24.hu azt írja, hogy az ELTE-sek január 6-án tudták meg, hogy a Magyar Államkincstár új informatikai rendszert vezetett be, de „értesítésük szerint a program csak január 10-től alkalmazható”. A levélben ekkor azt írták, hogy az ösztöndíj utalását legkorábban január 10-én tudják elindítani, pár nappal később azonban kiderült: az ELTE-n kívülálló okok miatt egyelőre nem tudnak ösztöndíjat utalni.
Az egyetem hozzátette, hogy „külső partnerekkel együtt nagy erőkkel dolgoznak a hiba elhárításán”. „Természetesen hallgatóink esetében semmilyen jogkövetkezményt nem alkalmazunk arra az esetre, ha a csúszás okán nem tudnák teljesíteni fizetési kötelezettségeiket, és a fennakadás okán felmerült valamennyi problémát kiemelten kezelünk” – tették hozzá.
A lappal a cikk megjelenését követően a Magyar Államkincstár azt közölte, hogy január 10-től „az összes ügyfelük számára teljes körűen biztosítjuk szolgáltatásaikat”, és nem tudnak olyan problémáról, amely a rendszereiket érintené, „ugyanakkor felvettük a kapcsolatot az egyetemmel egy esetleges intézményoldali hiba elhárításának elősegítése céljából.”
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
