Van, ahol több "turnusban" tartják meg a diplomaosztókat, máshol kézfogás nélkül adják át az oklevelet. Utánajártunk, milyen járványügyi szabályokkal készülnek az egyetemek a téli diplomaosztókra.
Több mint ezer végzős szerez diplomát az egyetemeken és főiskolákon a következő hetekben, a koronavírus-járvány miatt azonban több intézmény nem a megszokott módon szervezi meg a diplomaosztókat.
A Debreceni Egyetem holnapján tette közzé, hogy a diplomaosztón csak védettségi igazolvánnyal rendelkező hallgatók vehetnek részt. Hogy ne legyen nagy tömeg, úgy döntöttek, hogy a nagyobb karok két ünnepséget szerveznek, felezve a hallgatói létszámot. Arról, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkező hozzátartozók részt vehetnek-e a rendezvényeken, maguk az egyetemi karok dönthetnek . A Gazdaságtudományi Karon például minden hallgató két vendéget hívhat, az ünnepséget élőben közvetítik az egyetem YouTube-csatornáján.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán is hasonló szabályokkal készülnek a diplomaosztókra. A rendezvényen csak a hallgatók és az egyetem dolgozói vehetnek részt, a hozzátartozók és a többi hallgató streamen keresztül követheti az ünnepséget. A résztvevőknek testhőmérsékletmérésre is készülniük kell, és most a kézfogás is elmarad.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
