Hatalmas probléma a lemorzsolódás a jogászképzésen, tízből négy hallgató jut el a diplomáig

Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.

  • Bezzeg Hanna

A jogi képzési terület évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik: a 2020-ben 5164-en jelölték meg első helyen a terület valamelyik képzését, ebből 4012-en be is kerültek az egyetemre – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb, decemberi kiadványából.

A lemorzsolódás azonban jelentős, a lezárt képzéseket vizsgálva kiderült, hogy

az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka teljesítette sikeresen.

A hallgatók 10 százaléka kilépett, míg 48 százalékuk lemorzsolódott - olvasható a tanulmányban. Pedig a jogi területen ez a legnépszerűbb szak; ide jelentkezik a képzési területet elsőként megjelölők kétharmada.

"Lányos" szak lenne? 

Érdekesség, hogy ez a területt a nők körében népszerűbb, ők adják az alap- és mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők négyötödét. Az osztatlan képzésen valamivel kiegyenlítettebb az arány, itt a hallgatók 60 százaléka nő.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.