A Debreceni Egyetemen is maradhat a jelenlegi rektor

Újabb négy évre Szilvássy Zoltán maradhat a Debreceni Egyetem rektora, erről néhány napja döntött az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma.

  • Eduline

Szilvássy Zoltánnak ez lesz a harmadik rektori ciklusa, újabb négy évig vezeti majd a Debreceni Egyetemet – derül ki az intézmény oldalán közzétett beszámolóból. A rektori pozícióra csak Szilvássy Zoltán pályázott.

A szenátus december 9-én szavazott a rektorjelöltről, Szilvássy Zoltán kinevezést javasolták az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának, amely egy nappal később döntött arról, hogy 2026-ig a jelenlegi rektor vezetheti az egyetemet.

A Szegedi Tudományegyetemen is hasonló a helyzet, ott is a jelenlegi rektor, Rovó László pályázatott a rektori székre, a szenátus pedig támogatja a kinevezését.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.