Kijutott az egyik legnevesebb perbeszédverseny oxfordi világdöntőjére az ELTE csapat

A harmadik helyet szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának csapata a Monroe E. Price médiajogi perbeszédverseny dél-kelet-európai regionális fordulóján, emellett elnyerte a legjobb írásbeli kereset és a legjobb szóbeli teljesítmény díját is. 2022 tavaszán Oxfordban a világdöntőn indulhatnak.

  • Eduline

A magyar csapatok a dél-kelet-európai regionális válogatón indulhatnak, a fordulóra tíz csapat adott le a régióból írásbeli keresetet, nekik december 7. és 10. között szóban is meg kellett győzniük igazukról a nemzetközi bírói testületet – írja közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Azt is hozzáteszik: az oxfordi egyetem felkérésére ismét az ELTE szervezte a válogatót.

Az ELTE a harmadik helyen végzett, kijutott az oxfordi világdöntőre, amelyet 2022 tavaszán rendeznek meg a legjobb 24 csapat részvételével. A hallgatók emellett első helyezést szereztek a legjobb írásbeli keresetek versenyében, és az egyik csapattag, Bálint János révén megnyerték a legjobb szóbeli teljesítmény díját is.

A csapat tagja Bálint János, Kenéz Kende, Kovács Szabina, Lendvai Gergely és Pollák György, felkészítő oktatójuk Gosztonyi Gergely, a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék adjunktusa volt, akinek munkáját Gyetván Dorina és Tatár Attila PhD-hallgatóksegítette.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.