A 25. helyen áll a Debreceni Egyetem a SCImago Institutions Rankings tematikus, kelet-európai rangsorában. Olyan egyetemeket előz meg energia témakörben, mint a moszkvai Lomonoszov, a lengyel Jagelló Egyetem vagy a prágai Károly Egyetem.
A SCImago Institutions Rankings (SIR) az egyetemek, akadémiák és kutatóintézetek tudományos teljesítményét vizsgálja. Az intézményeket egy összetett mutató alapján rangsorolja, amely három különböző indikátort egyesít: a kutatási teljesítményt, az innovációs eredményt és a webes láthatóság alapján mért társadalmi hatást.
A Debreceni Egyetem közleményében az áll: a kelet-európai térségben 338 egyetemet és kutatóintézetet vizsgált a rangsorkészítő az energia témakörben, ez magában foglalja az energiamérnöki és villamosenergia-technológiát, az üzemanyag-technológiát, a megújuló energiát, fenntarthatóságot és környezetvédelmet, illetve az energia egyéb területeit.
A Debreceni Egyetem a 25. helyet szerezte meg a listán, kutatási teljesítményben a 20., innovációban a 37., a társadalmi hatás alapján a 12. lett.
A rangsor élén három orosz intézmény végzett, a magyar intézmények közül a Debreceni Egyetem mellett a Természettudományi Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerepel a listán.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
