A Magyar Rektori Konferencia elnöksége - a jelenléti oktatás folytatása mellett - a távolságtartás és kötelező maszkhasználat előírását javasolja a felsőoktatási intézményeknek.
Az elnökség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt is tudatta: a rektori konferencia minden felsőoktatási hallgatónak, oktatónak, kutatónak és munkavállalónak javasolja a koronavírus elleni harmadik oltás beadatását is.
A maszkviselést az elmúlt hetekben egymás után tették kötelezővé a nagyobb felsőoktatási intézmények, csütörtökön például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) azt közölte, hogy a campus belső tereiben hétfő óta kötelező a maszkviselés, és „minden olyan órát áthelyeznek online platformra, amely jelentős minőségromlás nélkül megvalósítható az online térben”. A féléves munkákat értékelő szakmai fórumokat és kiállítást („Kipakolás”) online szervezik meg, ahogy a november 26-i nyílt napot is.
A modellváltó, vagyis egy ideje alapítványi formában működő MOME és a Szegedi Tudományegyetem emellett már azt is bejelentette, hogy dolgozói számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást, a kecskeméti Neumann János Egyetemen azonban nem terveznek szigorítást. Az állami felsőoktatási intézményekben - ilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Eötvös József Főiskola - kötelező lesz az oltás.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
