Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását.
Bár eddig csak ajánlásról volt szó, az oltást - a felsőoktatásért felelős minisztérium ágazati ajánlásának november 4-i, azaz múlt csütörtöki módosítása szerint - minden állami egyetem összes munkavállalójának kötelező lesz felvenni - szúrta ki a hvg.hu.
Az „állami fenntartásban működő felsőoktatási intézménynél foglalkoztatott személy, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást… köteles a védőoltást, illetve a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig felvenni”
– olvasható a dokumentumban. Amennyiben a munkavégzés során ügyfelekkel az adott munkavállaló rendszeresen nem találkozik a határidő 2022. január 31.
A nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre nincs előírva kötelező oltakozás. A „nem állami fenntartásban működő felsőoktatási intézményekben a munkáltató – az ott dolgozók egészségének megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a munkavégzés feltételeként megállapíthatja az intézménynél foglalkoztatott azon személy számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a védőoltást” – áll a dokumentumban.
Van, ahol már be is jelentették: kötelezővé tette dolgozói számára a koronavírus elleni oltást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely hibrid oktatásra tér át, online tartják meg az értékeléseket, a vizsgákat és a nyílt napot.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
