A MOME kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást, az egyetem hibrid oktatásra állt át

Kötelezővé tette dolgozói számára a koronavírus elleni oltást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely hibrid oktatásra tér át, online tartják meg az értékeléseket, a vizsgákat és a nyílt napot. A campuson emellett hétfő óta maszkot kell viselni.

  • Szabó Fruzsina

A rektori-kancellári utasítás alapján a MOME campusának belső tereiben hétfő óta kötelező a maszkviselés,  és„minden olyan órát áthelyeznek online platformra, amely jelentős minőségromlás nélkül megvalósítható az online térben” – írják közleményükben.

Hozzáteszik: a féléves munkákat értékelő szakmai fórumokat és kiállítást („Kipakolás”) online szervezik meg, ahogy a november 26-i nyílt napot is.

„Egyhangú döntésként a MOME kötelezővé tette a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon munkavállalói körében, akiknél ez igazolható egészségügyi kockázattal nem jár. Az egyetem munkavállalóinak 2021. december 31-ig kell igazolni a védőoltás felvételét, melyet megtehetnek személyesen, illetve elektronikus úton is” – írják.

Aki december 31-ig nem igazolja az oltottságot, azt ismét felszólítják, 30 napos türelmi időt kap. Ha akkor sem oltatja be magát, az egyetem dönt a fizetés nélküli szabadság elrendeléséről, maximum egyéves időtartamra. „ Amennyiben a fizetés nélküli szabadság időszaka sem veszi fel az oltást a kolléga, a szabadság maximális időtartamának lejárta után a munkaviszony megszűnik” – teszik hozzá.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.