Egyre több könyvtár dönt a maszkviselés bevezetése mellett

A fertőzöttségi mutatók emelkednek, ezért több intézmény visszatér a korábbi járványügyi szabályokhoz.

  • Bezzeg Hanna

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.

A legtöbb egyetemi szabályozás arra is kitér, hogy a maszkviselés nemcsak az oktatási célú helyiségekben kötelező - azaz az előadásokon, gyakorlatokon és szemináriumokon túl például a könyvtár is csak maszban látogatható.

A Semmelweis Egyetem épp a napokban döntött a kötelező maszkviselés bevezetése mellett, az oldalukon külön kiemelik, hogy a szabályozás a Központi Könyvtár területén is érvényes.

A Szegedi Tudományegyetemen október 5. óta van érvényben a kötelező maszkviselés, a szabály itt is kiterjed a könyvtár területére, a maszkhasználat mellett a távolságtartást is kérik. A Dunaújvárosi Egyetemen múlt héten vezették be a maszkhasználatot, mely szintén érinti a könyvtárat is.

Nem csak a felsőoktatási intézmények szigorítanak: a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában ugyancsak kötelező a maszkviselés, emellett pedig a kézfertőtlenítő használata és a távolságtartás is a szabályok között van.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.