Tanév közben is lehet kollégiumi helyet szerezni - mutatjuk, hogyan

A legtöbb egyetem kollégiumába félév közben is lehet jelentkezni - itt vannak a részletek.

  • Bezzeg Hanna

Facebook-posztban hívja fel a hallgatók figyelmét az Eötvös Loránd Tudományegyetem arra, hogy tanév közben is van lehetőség kollégiumi férőhelyhez jutni. Ehhez jelentkezni kell a Neptunban a kollégiumi várólistára, feltölteni a szükséges igazolásokat és várni a felvételi értesítőt.

A Debreceni Egyetemen is hasonló várólistarendszer működik, melyre augusztus 25-től folyamatosan, egész tanévben lehet jelentkezni. Nem a Neptunon keresztül: a várólistára feliratkozni az ezen az oldalon kitöltött jelentkezési lap kitöltésével lehet.

A Pannon Egyetemen is elérhető a pótkollégiumi jelentkezés, ezen a linken igényelhetnek férőhelyet a pótfelvételin bekerült hallgatók, illetve azok, akik a nyári felvételin nem kaptak kollégiumi férőhelyet.

A Semmelweis Egyetemen kollégiumi várólista és pótvárólista is működik, utóbbiról akkor kerülhetnek be a hallgatók, ha az eredeti várólistáról már senki sem jelentkezik az adott kollégiumba.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.