A Round University Ranking (RUR) friss bölcsészet- és társadalomtudományi szakterületi rangsorára is felkerült a Szegedi Tudományegyetem, amely egy év alatt nagyot javított eredményén. A moszkvai szervezet két rangsorán a CEU, az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is szerepel.
A Round University Ranking (RUR) moszkvai székhelyű rangsorkészítő szervezet október 12-én hozta nyilvánosságra legfrissebb, bölcsészettudományi és társadalomtudományi rangsorait – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
A szegedi egyetem a 305. helyezést érte el a Humanities listán, ezzel 167 helyet javított pozícióján a tavalyi 472. helyhez képest. A magyar felsőoktatási intézmények közül az SZTE mellett a CEU (132. hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (258. hely) és a Debreceni Egyetem (338. hely) is szerepel a listán, amely a világ 739 vezető felsőoktatási intézményének teljesítményét vizsgálta.
A világ 785 top egyetemét vizsgáló társadalomtudományi szakterületi rangsorban, a RUR 2021 Social Sciences listán szintén nagyot javított az SZTE: míg tavaly a 642. helyen állt, idén az 525. helyen végzett. A szegedivel együtt öt magyar egyetem jutott fel a rangsorra: a CEU a 150., az ELTE a 326., a Semmelweis Egyetem a 348., a Debreceni Egyetem pedig a 380. helyet szerezte meg.
A RUR szakterületi rangsorai a világ felsőoktatási intézményeit ugyanazon módszertan szerint értékelik, mint a szervezet által készített világrangsor. Ez húsz mutató és az egyetemi tevékenység négy kulcsterülete alapján történik: oktatás (40%), kutatás (40%), nemzetközi mutatók (10%) és pénzügyi fenntarthatóság (10%).
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
