Idén nem maradtak el az átsorolások a félév végén, de azok, akik átkerültek államiról önköltséges képzésre, most mégis támogatott formában folytathatják tanulmányaikat.
A kedd este megjelent kormányrendelet szerint október 15-ig állami ösztöndíjas képzési formára kell átsorolni azokat a hallgatókat, akiket a 2020/2021-es tanév eredményei alapján elveszítették támogatott férőhelyüket. Vagyis mégsem bukják az államilag finanszírozott félévet azok, akik a járvány alatt nem tudták teljesíteni a bennmaradáshoz szükséges tanulmányi feltételeket.
Azaz most nem számít, ha az elmúlt két félévben a hallgatók nem értek el 18-18, összesen 36 kreditet, vagy nem teljesítették az adott egyetemen meghatározott tanulmányi átlagot.
A rendelet nem tér ki azokra, akik más okokból - például az összes államis félév elhasználása miatt - kerültek át ingyenes képzésről fizetősre.
Korábban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, ez a döntés nagyjából ötezer felsőoktatási hallgatót érint, tavaly ennyien nem teljesítették a feltételeket, és kerültek át önköltséges képzésre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
