Lekerül a hús a berlini egyetemek menüjéről – vegetáriánus és vegán ételek veszik át a helyüket

Négy német egyetemen váltanak, heti öt napból négyszer csupán egyetlen, húst tartalmazó ételt választhatnak majd a hallgatók. Az új menü 68%-a vegán, 28%-a pedig vegetáriánus fogásokból áll.

  • Bezzeg Hanna

Magvakra és hüvelyesekre cserélik a rántott húst és a currywurstot négy berlini egyetemen – szúrta ki a 444.hu a Guardian cikkét. Kiderült, a menü újragondolását a diákok kérvényezték, ugyanis klímabarát ételeket szerettek volna enni az egyetemen is. Korábban a menzák menüjének 30-50%-át tették ki a vegetáriánus ételek, a hallgatók azonban drasztikusabb változásokért kampányoltak.

Nagy a kereslet a növényi alapú iránt

A berlini egyetemisták 13,5%-a teljesenen átállt a növényi alapú étkezésre, míg közel 33%-uk vegetáriánusnak vallja magát – legalábbis erről számol be egy 2019-es kutatás. A vegánok országos átlaga ugyanezen kutatás szerint csupán 1,6%.

A Berlini Szabadegyetemen 2010 óta működik egy menza, ahol csak vegetáriánus menü kapható, 2019-ben pedig egy újabb egység nyílt meg, amely kizárólag vegán ételeket forgalmaz.

Nem csak az étkezésre figyelnek

A német fővárosban égető kérdésként kezelik a klímaváltozást. A berlini Humboldt Egyetem 2030-ra klímasemlegességet tervez, a Berlini Műszaki Egyetem pedig 2045-re tűzte ki ugyanezt a célt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.