Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
„Akkor döbbentem rá, milyen súlyos a helyzet, mikor egy csoporttársam közölte, hogy nem hisz a klímaváltozásban”
– idézi fel Hannah Chase, az Oxfordi Egyetem végzős orvostan-hallgatója. Chase nem hagyta annyiban a dolgot, egy csoporttal összefogva kidolgoztak egy olyan értékelési felületet, melyen az egyetemek saját hallgatói nyilatkozhatnak, mennyire elégedettek intézményük fenntarthatósági törekvéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással – írja a The Guardian.
A csoport kérdőívét 30 intézmény diákjai töltötték ki, az eredmények pedig nem túl biztatóak: végtelenül szélsőségesek (7% és 74% között vannak) a válaszok arra a kérdésre, mennyit hallanak egyetemükön a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy van olyan intézmény is, ahol még szabadon választható tárgyként sem szerepel a téma. Összesítésben a vizsgált egyetemek nagy része „C”, azaz „megfelelő” érdemjegyet kapott, ami azt sugallja, hogy még van hová fejlődni. A kérdőív mindenesetre elindított valamit, az Oxfordi Egyetemen például 2022-től kezdődően több tantárgyat is hirdetnek majd első- és másodéves hallgatóknak, ahol mélyebb tudást szerezhetnek a témában.
Az Egyesült Királyságban jelenleg aggasztóan kevés oktatás érhető el a témával kapcsolatban, azok sem kötelezőek, a részvétel csupán opcionális.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
