Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
„Akkor döbbentem rá, milyen súlyos a helyzet, mikor egy csoporttársam közölte, hogy nem hisz a klímaváltozásban”
– idézi fel Hannah Chase, az Oxfordi Egyetem végzős orvostan-hallgatója. Chase nem hagyta annyiban a dolgot, egy csoporttal összefogva kidolgoztak egy olyan értékelési felületet, melyen az egyetemek saját hallgatói nyilatkozhatnak, mennyire elégedettek intézményük fenntarthatósági törekvéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással – írja a The Guardian.
A csoport kérdőívét 30 intézmény diákjai töltötték ki, az eredmények pedig nem túl biztatóak: végtelenül szélsőségesek (7% és 74% között vannak) a válaszok arra a kérdésre, mennyit hallanak egyetemükön a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy van olyan intézmény is, ahol még szabadon választható tárgyként sem szerepel a téma. Összesítésben a vizsgált egyetemek nagy része „C”, azaz „megfelelő” érdemjegyet kapott, ami azt sugallja, hogy még van hová fejlődni. A kérdőív mindenesetre elindított valamit, az Oxfordi Egyetemen például 2022-től kezdődően több tantárgyat is hirdetnek majd első- és másodéves hallgatóknak, ahol mélyebb tudást szerezhetnek a témában.
Az Egyesült Királyságban jelenleg aggasztóan kevés oktatás érhető el a témával kapcsolatban, azok sem kötelezőek, a részvétel csupán opcionális.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
