„Így nem lehet tanévet kezdeni” – megszólaltak a BME hallgatói a kollégiumi ügyben

Szerintük az egyetem számtalan szabályt megszegve szervezte meg a ki- és átköltöztetéseket. A BME Építőmérnöki Karának hallgatói érdekképviselete komoly állásfoglalást adott ki a kollégiumi beköltözések miatt.

  • Eduline

Az Építőmérnöki Kar hallgatóinak nevében nem támogatjuk a kiosztott kollégiumi férőhelyek kiadását a szorgalmi időszakban, tevékenységünkkel nem szeretnénk asszisztálni saját hallgatótársaink megkülönböztetésében és költöztetésében

- írja friss állásfoglalásában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatói érdekképviselete.

A hallgatók szerint a HÖK teljes kihagyásával, a kollégiumi férőhelyosztásra vonatkozó csaknem összes szabályzatot felrúgva, a Hallgatói Jogviszonyból Származó Kollektív Jogok Szabályzatában meghatározott jogokkal szemben és más egyetemi jogokat figyelmen kívül hagyva, egyeztetés és tájékoztatás nélkül történt meg ez a bejelentés és szállás biztosítás a nemzetközi rendezvény számára. Bár azóta több egyeztetés is zajlott a témában, a hallgatók nem értenek egyet a folyamat mikéntjével.

Az Építőmérnöki Kar hallgatóinak képviselői úgy érezzük, hogy ezek az egyeztetések nem abba az irányba terelődtek, mely érdemi változást és a hallgatóságra és egyetemi tanévünk kezdésére ésszerű megoldást kínálna

- írják. Hozzátéve, hogy úgy gondolják, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint világszintű rendezvény megszervezése hatalmas megtiszteltetés, és nem szeretnék negatívan minősíteni azt. Az egyetemnek ugyanakkor szerintük nem áll rendelkezésére 2000 szabad szálláshely a rendezvény idejére, "ugyanis ezen helyek túlnyomó többsége a BME által kihirdetett és biztosítandó kollégiumi férőhelyként szükséges funkcionálni a megadott időtartamban".

Így pedig az egyetem belső szabályrendszerében és alapító okiratban meghatározott küldetésnek nem tudnak eleget tenni: nem tudják biztosítani az egyetem hallgatóinak a minőségi oktatást, annak elérhetőségét és az ehhez szükséges kollégiumi szolgáltatásokat.

A kar hallgatói szerint a diákok éppen eleget küzdöttek az elmúlt év online oktatásával, a jelenlegi helyzet csak rátesz egy lapáttal. A képviselet szerint a műszaki és gyakorlati képzések esetén különösen fontos lenne minden lehetőséget megragadni és mindenkinek biztosítani a jelenléti képzést. Sőt, úgy gondolják, az elsőéveseknek - akik gimnazistaként mindenből kimaradtak - kifejezetten fontos lenne az első pár hét rendszere, közös programjai, amikre jelen körülmények között szinte nincs is lehetőség.

A hallgatók várják a többi kari hallgatói képviseletet, valamint azon kollégiumi mentorokat, vezetőmentorokat, egyetemi munkatársakat, akik hasonlóképpen gondolják, hogy ilyen módon dönteni a hallgatókról és önmagunknak megnehezítve életünket, elkezdeni egy tanévet nem lehet - zárják az állásfoglalást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.