Öt magyarországi egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb listájára. Az első helyen idén holtversenyben az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem áll.
Az ELTE-t az 601-700., a Szegedi Tudományegyetemet a 601-700., a Semmelweis Egyetemet 701-800. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 801-900., a Debreceni Egyetemet pedig a 901-1000. kategóriába sorolták az ARWU-rangsor készítői.
Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsort 2003-ban kezdett publikálni a sanghaji Jiao Tong Egyetem. A felmérést 2009 óta egy független szervezet, a ShanghaiRanking készíti.
A lista összeállításánál közel háromezer felsőoktatási intézmény tudományos munkáját vizsgálták meg a szakértők, majd közzéteszik a világ legjobb 1000 egyetemének listáját. A rangsor készítői hat indikátor alapján értékelték az intézményeket, többek között figyelembe vették az oktatók, kutatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét (Nobel- és Fields-díjasok száma), a publikációs teljesítményt, a tudományos munkák idézettségét és az egy főre vetített akadémiai teljesítményt.
Kik a világ legjobbjai?
A Harvard 18 éve áll az első helyen, majd szintén változatlan pozícióban a Stanford (2.) és Cambridge (3.) szerepel. A negyedik idén a Massachusetts Institute of Technology azaz az MIT lett, ötödik a Berkeley, hatodik a Princeton, hetedik az Oxford, nyolcdaik a Columbia University, kilencedik a California Institute of Technology és a top10-es lista végén 2021-ben a University of Chicago áll.
Az első európai egyetem a Paris-Saclay University a 13. helyen végzett. Az ETH Zurich pedig idén a 21. lett.
A térség egyetemei közül a University of Vienna 151-200. lett, az osztrák orvosi egyetem és az innsbrucki pedig 201-300. lett. A horvát egyetemek közül három került a listára, ebből a legjobb a University of Zagreb 600-701. hellyel. A lengyel egyetemek közül a Jagelló Egyetem lett a legjobb (401-500.), a csehek pedig a prágai Károly Egyetemmel 201-300. helyen végeztek. A román egyetemek közül kettő került fel a listára, ezek közül a Babeș-Bolyai University lett a jobb, 801-900. hellyel.
A rangsorkészítők azonban nemcsak egyetemeket, hanem szakterületeket is külön vizsgálnak, az idei szakterületi listán is remekül szerepeltek a magyar egyetemek, erről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
