Az egyetemek a tanulmányi ösztöndíj mellett több szociális ösztöndíjjal is támogatják a rászoruló, hátrányos helyzetű hallgatók boldogulását.
Az egyetemi ösztöndíjakról szóló cikksorozatunkban írtunk már a tanulmányi ösztöndíjakról, és azt is összeszedtük, mit kell tudnotok a rendszeres szociális ösztöndíjjal kapcsolatban. Most megnézzük a szociális ösztöndíjak további típusait. Azt azonban fontos tudnotok, hogy ezeknek az ösztöndíjaknak az összege, és a pályázat módja egyetemenként eltérő lehet, ezért további információkkal kapcsolatban érdemes felkeresni az adott intézményt.
Alaptámogatás
Az alaptámogatás egy egyszeri juttatás, amit a rászoruló állami ösztöndíjas hallgatók – fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, árvák és félárvák – pályázhatnak meg az első félévre való beiratkozáskor. Ennek összege alapképzésben és osztatlan képzésben résztvevőknek a hallgatói normatíva 50%-a (azaz 83 ezer forint), mesterképzésben résztvevőknek pedig 75%-a (azaz 124 forint).
Bursa Hungarica
Ez az ösztöndíj a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását célozza, és önköltséges hallgatóként is elnyerhetitek. Az ösztöndíj két részből áll össze: az egyiket a hallgató lakhelye szerinti települési vagy megyei önkormányzat, a másik felét pedig az egyetem vagy főiskola biztosítja. A támogatás maximum három évig jár, összege havonta 5-10 ezer forint között mozog. Ennek a helyi önkormányzatnál vagy az egyetemetek honlapján nézhettek utána.
Rendkívüli szociális támogatás
Ezt a támogatást is egyszer igényelhetitek, mégpedig akkor, ha az életetekben váratlan változás, „rendkívüli körülmény” áll fenn. Ebbe a kategóriába tartozik például a gyerekszületés, a haláleset, baleset, vagyoni kár vagy a munkahely elvesztése is. A támogatás lényege, hogy folyamatosan, havonta meghatározott határidőkkel lehet rá pályázni - nem jelent egy pályázat folyamatos havi támogatást és a legtöbb egyetemen nem is igényelhető minden hónapban. Persze a részleteket ezesetben is az egyetemetek oldalán találjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
