Az egyetemek a tanulmányi ösztöndíj mellett több szociális ösztöndíjjal is támogatják a rászoruló, hátrányos helyzetű hallgatók boldogulását.
Az egyetemi ösztöndíjakról szóló cikksorozatunkban írtunk már a tanulmányi ösztöndíjakról, és azt is összeszedtük, mit kell tudnotok a rendszeres szociális ösztöndíjjal kapcsolatban. Most megnézzük a szociális ösztöndíjak további típusait. Azt azonban fontos tudnotok, hogy ezeknek az ösztöndíjaknak az összege, és a pályázat módja egyetemenként eltérő lehet, ezért további információkkal kapcsolatban érdemes felkeresni az adott intézményt.
Alaptámogatás
Az alaptámogatás egy egyszeri juttatás, amit a rászoruló állami ösztöndíjas hallgatók – fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, árvák és félárvák – pályázhatnak meg az első félévre való beiratkozáskor. Ennek összege alapképzésben és osztatlan képzésben résztvevőknek a hallgatói normatíva 50%-a (azaz 83 ezer forint), mesterképzésben résztvevőknek pedig 75%-a (azaz 124 forint).
Bursa Hungarica
Ez az ösztöndíj a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását célozza, és önköltséges hallgatóként is elnyerhetitek. Az ösztöndíj két részből áll össze: az egyiket a hallgató lakhelye szerinti települési vagy megyei önkormányzat, a másik felét pedig az egyetem vagy főiskola biztosítja. A támogatás maximum három évig jár, összege havonta 5-10 ezer forint között mozog. Ennek a helyi önkormányzatnál vagy az egyetemetek honlapján nézhettek utána.
Rendkívüli szociális támogatás
Ezt a támogatást is egyszer igényelhetitek, mégpedig akkor, ha az életetekben váratlan változás, „rendkívüli körülmény” áll fenn. Ebbe a kategóriába tartozik például a gyerekszületés, a haláleset, baleset, vagyoni kár vagy a munkahely elvesztése is. A támogatás lényege, hogy folyamatosan, havonta meghatározott határidőkkel lehet rá pályázni - nem jelent egy pályázat folyamatos havi támogatást és a legtöbb egyetemen nem is igényelhető minden hónapban. Persze a részleteket ezesetben is az egyetemetek oldalán találjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
