Mikor kezdődik az egyetem, ha pótfelvételin kerültök be?

Nemsokára lezárul a pótfelvételi jelentkezés időszaka. Most kiderül, mikor kezdődik az egyetem, amennyiben a pótfelvételi eljárás után nyertek felvételt.

  • Eduline

Augusztus 8-ig adhatjátok le jelentkezéseteket a pótfelvételire. Ne feledjétek, hogy pótfelvételi eljárásban csak akkor tudtok egyetemi helyre pályázni, ha a rendes felvételi eljárásban sehová sem jelentkeztetek, vagy egyik megjelölt helyeteken sem értétek el a kihirdetett ponthatárt.

A pótfelvételi ponthatárokat augusztus 27-én hirdetik ki, ekkor tudjátok majd meg, felvételt nyertetek-e a kiválasztott képzésre. Amennyiben sikeresen pályáztatok, úgy az egyetem számotokra is akkor kezdődik, mint a rendes felvételi eljárásban bekerülteknek. A 2021/22-es tanév rendjéről itt írtunk részletesen.

A ponthatárokat illetően jó, ha tudjátok, hogy azok a pótfelvételin nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Figyeljetek oda a jelentkezéskor, ugyanis a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel együtt kell feltölteni 2021. augusztus 8-ig. Ne feledjétek, nincs hiánypótlási időszak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.