Egymással kommunikáló drónok nyertek idén az ELTE Innovatív Kutatói díján

2021-ben az ELTE TTK Biológiai Fizikai Tanszékhez kötődő kutatócsoport nyerte el az ELTE díját. A biológia, fizika és robotika területein dolgozó kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgálták, majd ez alapján önszerveződő, egymással kommunikáló drónokat építettek.

  • Eduline

Ha drónokról van szó, a legtöbb embernek elsőre az Amazon csomagszállítói ugranak be, pedig drónokat nem csak erre használnak. Az ELTE Természettudományi Karának kutatói - akik idén megkapták az ELTE Innovatív Kutatója díjat - most egy teljesen más megközelítésben használták őket – írta meg az egyetem.

Bezsenyi Zsolt

A kutatók (többek között) a madarak viselkedését és csoportos döntéseit vizsgálták, ehhez pedig egymással kommunikáló drónokat építettek. Méghozzá olyanokat, amelyek nagyobb rajokban repülnek, és ha kell, az akadályokat is elkerülik, akárcsak a madarak. Például így:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.