A nagy kapkodás után lelassultak az alapítványi átszervezések, a szegedi egyetemnek még mindig nincs meg a fenntartó alapítványa.
Szeged.hu értesülései szerint hiába biztosította Stumpf István, az egyetemek alapítványi átalakítását felügyelő kormánybiztos a Szegedi Tudományegyetem oktatóit és hallgatóit május eleji online fórumán arról, hogy május végére már bejegyzik az egyetemet működtető alapítványt, erre a mai napig nem került sor.
Az oldal szerint ezen a fórumon Stumpf határozottan visszautasította egy oktató felvetését, aki azt javasolta, hogy az idő rövidsége miatt az alapítványi átalakulás ne a következő tanév elejével, hanem 2022. januárjától valósítsák meg.
Sietve intézték
Idén januárban alig három hét alatt elintézték a Szegedi Tudományegyetem átadását állami fenntartásból alapítványiba. A kérdésről az egyetem szenátusa január 29-én döntött. Az országgyűlés április 27-én szavazta meg a módosítást, a Magyar Közlöny április 30-i számában pedig már megjelenik a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, ami úgy tűnik azóta sem jött létre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
