Már csak néhány nap és kezdődik a vizsgaidőszak a legtöbb vidéki egyetemen is: dátumok

Ismét eljött az az időszak, amikor az egyetemisták megmutathatják, mi mindent sikerült megtanulniuk az elmúlt hónapokban. Utánajártunk, hogy a nagyobb vidéki egyetemeken mettől meddig vizsgázhatnak a hallgatók.

  • Tóth Alexandra

Korábban már összegyűjtöttük a fővárosi felsőoktatási intézmények dátumait, illetve ahol erről találtunk információt, azt is megnéztük, milyen formában bonyolítják le a vizsgákat. Most pedig azt néztük meg, mi a helyzet a nagyobb vidéki egyetemeken.

A Debreceni Egyetemen a legtöbb szakon 2021. május 17. és július 2. közé szervezik a vizsgákat. Az Eszterházy Károly Egyetemen szintén ekkor kezdődnek a vizsgák, de június 26-ig tartanak, csak úgy, mint a Miskolci Egyetemen. Utóbbinál azonban azok a hallgatók, akik részt vesznek a járvány elleni védekezésben (önkéntesek és kirendeltek) egészen július 9-ig vizsgázhatnak.

A Dunaújvárosi Egyetemen május 25-től június 18-ig tartanak a számonkérések, míg a Nyíregyházi Egyetemen van plusz egy hetük a hallgatóknak, május 25-től június 26-ig mutathatják meg, mit tudnak. A Pannon Egyetemen május 22-én kezdődnek a megmérettetések és június 30-ig tartanak.

A Pécsi Tudományegyetemen ugyancsak eltérő, mikor vizsgáznak a diákok. A legtöbb karon már a héten (május 10-én) elkezdődtek a vizsgák, de van néhány kar, ahol május 17-e lesz a vizsgaszezon első napja. A PTE-n a vizsgaidőszak vége is változó, többségében 2021. június 18. körül végeznek a hallgatók. Itt a félévzárás módjáról is találtunk információkat, de az erre vonatkozó szabályok karonként, sőt sok esetben szakonként is eltérnek. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.

A Soproni Egyetemen május 10. a vizsgaidőszak első napja és június 19. az utolsó, a Szegedi Tudományegyetemen pedig ezek a dátumok május 24. és július 3.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.