Úgy tűnik, még nem küldte el, de levelet készül írni a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja annak az öt külföldi egyetemnek, amelyek készek átvenni több SZFE-s évfolyamot is - állítja a Magyar Nemzet.
Értesüléseik szerint Szarka Gábor arra hivatkozva tervezi a levelezést a külföldi egyetemekkel, hogy sérti az SZFE érdekeit és a magyar jogszabályokat is az, hogy a Freeszfe Egyesület külföldi intézményekkel egyeztet meg a diákok kimenekítéséről.
A Freeszfe Egyesület még március közepén jelentette be, hogy Emergency Exit programjukban, százötven SZFE-s hallgatónak már biztosan nem kell lemondania képzéséről és diplomájáról akkor sem, ha az intézmény kényszerített átalakítása után nem szeretnének az SZFE-n diplomázni. A program keretében öt külföldi egyetemmel egyeztek meg, a különböző egyetemeken pedig más-más konstrukciók valósulnak meg, a program célja azonban egységes: menekülőutat teremteni azoknak a hallgatóknak, akik az intézmény modellváltása és annak körülményei miatt nem látják biztosítottnak a tanszabadság és az autonóm alkotómunka feltételeit az SZFE-n - írták akkor közleményükben.
Szarka Gábor szerint azonban "a hallgatók átvételére csak akkor van mód, ha ezek a képzések a magyar állam által akkreditáltak, működésük, kurzusaik és kiadott diplomáik a nemzetközi felsőoktatási együttműködésben elfogadottak" - idézi a rektorokhoz címzett levelét a kormánypárti lap, amit a cikk alapján csak tervez elküldeni.
A lap szerint a kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy mivel "a Freeszfe nem államilag elismert felsőoktatási intézmény", külföldi partnerei pedig még tudomásuk szerint nem kértek engedélyt az Oktatási Hivataltól, hogy akkreditált képzést folytathassanak, a diplomamentő akció jogszabályellenes. Az eddig átjelentkezett tizennégy SZFE-s osztály hallgatóit Szarka Gábor "lázadó évfolyamnak" nevezete és hozzátette, a diákoknak az egyetemtől is igazolást kell kérniük, ha átjelentkeznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
