Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb egyetem, tarolnak a gazdálkodástudományi képzések a 2021-es felvételin, és kilenc éve nem jelentkeztek olyan sokan jogászképzésre, mint idén. Összeszedtük a legérdekesebb statisztikákat.
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly. A népszerűségi listát azonban a jelentkezőszám nem alakította át nagyban.
ELTE, DE, BGE - a három legnépszerűbb egyetem
A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére. A top 3-ban szerepel még a Debreceni Egyetem és a tavalyi harmadik helyezettet, a Szegedi Tudományegyetemet leelőzve a Budapesti Gazdasági Egyetem is. A top10-es listát itt nézhetitek meg.
Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel. A legnépszerűbb szakok listáját itt nézhetitek végig.
Tarolnak a gazdasági szakok
Ezek után talán nem meglepő, de a 2021-es felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 29 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már több mint tízezerrel kevesebb – mindössze 17 593. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13 986 jelentkezővel.
Az osztatlan képzések közül 4248-an jelölték meg a jogász szakot első helyen, és összesen 3911-en szeretnének államilag támogatott formában tanulni. A második helyen az osztatlan tanári képzés végzett 3332 jelentkezővel, amit az általános orvos szak követ, ide 3100-an jelentkeztek. Viszont kiemelkedő szám, hogy nyolcezren jelentkeztek jogi alap-, osztatlan és mesterszakokra a 2021-es felvételin, ezzel kilencéves rekord dőlt meg. A felvételizők száma a terület legnépszerűbb szakján, az ötéves jogászképzésen is megugrott. Nem véletlenül: a kormány tavaly lazított a felvételi feltételeken, a vidéki jogi karokon a korábbinál jóval könnyebb állami ösztöndíjas helyet szerezni.

A mesterképzések között a tanári szak vezet 2237 jelentkezővel, második a vezetés és szervezés (1887), hatmadik pedig a pszichológia (1119) lett.
A 2021-es felvételi legfrissebb statisztikáit és a jelentkezéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket, dátumokat és híreket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).