Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb egyetem, tarolnak a gazdálkodástudományi képzések a 2021-es felvételin, és kilenc éve nem jelentkeztek olyan sokan jogászképzésre, mint idén. Összeszedtük a legérdekesebb statisztikákat.
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly. A népszerűségi listát azonban a jelentkezőszám nem alakította át nagyban.
ELTE, DE, BGE - a három legnépszerűbb egyetem
A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére. A top 3-ban szerepel még a Debreceni Egyetem és a tavalyi harmadik helyezettet, a Szegedi Tudományegyetemet leelőzve a Budapesti Gazdasági Egyetem is. A top10-es listát itt nézhetitek meg.
Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel. A legnépszerűbb szakok listáját itt nézhetitek végig.
Tarolnak a gazdasági szakok
Ezek után talán nem meglepő, de a 2021-es felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 29 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már több mint tízezerrel kevesebb – mindössze 17 593. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13 986 jelentkezővel.
Az osztatlan képzések közül 4248-an jelölték meg a jogász szakot első helyen, és összesen 3911-en szeretnének államilag támogatott formában tanulni. A második helyen az osztatlan tanári képzés végzett 3332 jelentkezővel, amit az általános orvos szak követ, ide 3100-an jelentkeztek. Viszont kiemelkedő szám, hogy nyolcezren jelentkeztek jogi alap-, osztatlan és mesterszakokra a 2021-es felvételin, ezzel kilencéves rekord dőlt meg. A felvételizők száma a terület legnépszerűbb szakján, az ötéves jogászképzésen is megugrott. Nem véletlenül: a kormány tavaly lazított a felvételi feltételeken, a vidéki jogi karokon a korábbinál jóval könnyebb állami ösztöndíjas helyet szerezni.
A mesterképzések között a tanári szak vezet 2237 jelentkezővel, második a vezetés és szervezés (1887), hatmadik pedig a pszichológia (1119) lett.
A 2021-es felvételi legfrissebb statisztikáit és a jelentkezéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket, dátumokat és híreket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
