A legfrissebb felvételi statisztikák szerint osztatlan képzésekre összesen 15 389-en, felsőoktatási szakképzésekre pedig 11 004-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ezek a számok hogyan oszlanak el a különböző szakok között.
Arról korábban már írtunk, hogy kilenc éve nem jelentkeztek olyan sokan jogászképzésre, mint idén, így talán nem meglepő, hogy az osztatlan képzések toplistáján is ez a szak zsebelte be az első helyezést, 5397 jelentkezővel. Ebből 4248-an jelölték meg a jogász szakot első helyen, és összesen 3911-en szeretnének államilag támogatott formában tanulni. A második helyen az osztatlan tanári képzés végzett 3332 jelentkezővel, amit az általános orvos szak követ, ide 3100-an jelentkeztek – derül ki a 2021-es jelentkezési statisztikákból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az osztatlan képzések top 10-es listáját és a jelentkezőszámokat itt nézhetitek meg:
A jogi képzés a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők körében is népszerű, bár nem annyira, mint az osztatlan szakoknál – itt az ötödik helyre sikerült feltornáznia magát 1214 jelentkezővel. A felsőoktatási szakképzések közül még mindig a gazdaságtudományok a legnépszerűbbek, a jogi képzést is az ilyen típusú szakok előzték meg. A legtöbben kereskedelem és marketingre jelentkeztek, de a top 3-ban van a gazdálkodási és menedzsment, illetve a pénzügy és számvitel szak is. Ezt a turizmus-vendéglátás követi.
Mutatjuk a toplistát és a pontos jelentkezőszámokat:
Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2021-es felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját itt, a top 10 mesterszakot pedig itt találjátok.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
