Vizsgálják a fenntartóváltás lehetőségét a Debreceni Egyetemen

Sajtóközleményben reagált a ma megjelent átszervezési hírekre a Debreceni Egyetem.

  • Eduline

Úgy néz ki, a Szegedi Tudományegyetem is hamarosan államiból alapítványi egyetemmé válhat, ugyanis a napokban felröppent a hír, miszerint egy év elején összehívott rendkívüli ülésén felvetődött az is, az egyetemen kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés.

A szegedi egyetem mellett úgy tudni, Pécsett, Debrecenben is téma a fenntartóváltás lehetősége.

A Debreceni Egyetem most közleményben reagált a hírekre, a nyilatkozat szerint egy 2021-24 közötti időszakra szóló fejlesztési terv egyik lehetséges eleme a modellváltás. A közleményben az áll, hogy jelenleg az új működési felállás vizsgálata zajlik, amelyet egyébként a 14 kar vezetői és a hallgatók képviselőinek javaslatára kezdtek meg.

Az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni

- emelik ki.

Bár a debreceni közlemény szerint az intézményi vezetők javaslatára indult el a fenntartóváltás előkészítése, a szegedi egyetemi dolgozói a hvg.hu-nak korábban azt mondták, náluk hirtelen jött a modellváltás felvetése.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.