A Budapesti Corvinus Egyetem polgárai petíció formájában állnak ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) mellett, és velük együtt követelik az egyetemi autonómia és szabadságjogok védelmét. A petíciót csütörtök reggelig 160-an írták alá.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a SZFE fenntartóváltása párbeszéd nélkül, az egyetemi polgárság egyértelműen kifejezett akaratával szemben valósult meg. Támogatjuk az SZFE egyetemi polgárainak 13 pontból álló követelését
- olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem polgárainak petíciójában, amellyel kiállnak az SZFE mellett, és velük együtt követelik az egyetemi autonómia és szabadságjogok védelmét.
Valljuk, hogy az akadémiai szabadság, az egyetemi autonómia, a kutatás és az oktatás egysége és a humanizmus olyan értékek, amelyek érvényesülése feltétele annak, hogy az egyetemek betölthessék a közjót szolgáló hivatásukat
- fogalmaz a nyilatkozat, amit csütörtök reggelig már 160-an írtak alá, majd hozzáteszik: "a kormány az érintettekkel folyamatosan párbeszédet folytatva, az európai egyetemek Magna Charta Universitatumában lefektetett elvek mentén, illetve az Alaptörvényben rögzített jogok maximális tiszteletben tartása mellett avatkozhat csak be a felsőoktatásba".
A Corvinus volt az első egyetem, amely állami fenntartásból alapítványi fenntartásba került. Eddig nem foglaltak állást az SZFE ügyében, bár a hvg.hu birtokába jutott levelezés szerint már korábban is megvitattak volna egy szolidaritási javaslatot, de ezt az egyetem vezetője ezt megakadályozta.
Az ELTE vezetése sem akarta, hogy az egyetem polgárai az ELTE nevében kiálljanak az SZFE mellett, a héten az oktatók mégis elindítottak egy petíciót, amelyet már közel 700-an írtak alá. Az alulról jövő kezdeményezés annak ellenére talált támogatókat, hogy a petíció híre semmilyen hivatalos fórumon nem jelent meg, csak oktatóról-oktatóra terjed, informális kapcsolatokon keresztül.
Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
