A Budapesti Corvinus Egyetem polgárai petíció formájában állnak ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) mellett, és velük együtt követelik az egyetemi autonómia és szabadságjogok védelmét. A petíciót csütörtök reggelig 160-an írták alá.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a SZFE fenntartóváltása párbeszéd nélkül, az egyetemi polgárság egyértelműen kifejezett akaratával szemben valósult meg. Támogatjuk az SZFE egyetemi polgárainak 13 pontból álló követelését
- olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem polgárainak petíciójában, amellyel kiállnak az SZFE mellett, és velük együtt követelik az egyetemi autonómia és szabadságjogok védelmét.
Valljuk, hogy az akadémiai szabadság, az egyetemi autonómia, a kutatás és az oktatás egysége és a humanizmus olyan értékek, amelyek érvényesülése feltétele annak, hogy az egyetemek betölthessék a közjót szolgáló hivatásukat
- fogalmaz a nyilatkozat, amit csütörtök reggelig már 160-an írtak alá, majd hozzáteszik: "a kormány az érintettekkel folyamatosan párbeszédet folytatva, az európai egyetemek Magna Charta Universitatumában lefektetett elvek mentén, illetve az Alaptörvényben rögzített jogok maximális tiszteletben tartása mellett avatkozhat csak be a felsőoktatásba".
A Corvinus volt az első egyetem, amely állami fenntartásból alapítványi fenntartásba került. Eddig nem foglaltak állást az SZFE ügyében, bár a hvg.hu birtokába jutott levelezés szerint már korábban is megvitattak volna egy szolidaritási javaslatot, de ezt az egyetem vezetője ezt megakadályozta.
Az ELTE vezetése sem akarta, hogy az egyetem polgárai az ELTE nevében kiálljanak az SZFE mellett, a héten az oktatók mégis elindítottak egy petíciót, amelyet már közel 700-an írtak alá. Az alulról jövő kezdeményezés annak ellenére talált támogatókat, hogy a petíció híre semmilyen hivatalos fórumon nem jelent meg, csak oktatóról-oktatóra terjed, informális kapcsolatokon keresztül.
Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
