Betiltották a személyes előadások és szemináriumok megtartását az ELTE TTK-n

Nem lesznek személyes előadások és szemináriumok ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán - jelentette be az egyetem.

  • Eduline

A „hibrid” oktatási rend kidolgozásakor kezdettől számítottunk arra, hogy a járványügyi helyzet romlása kikényszerítheti a jelenléti oktatás korlátozását vagy megszüntetését. Bíztunk benne, hogy ez később fog bekövetkezni

- írja az egyetem közleményében. Az elmúlt napok emelkedő fertőzési esetszámait látva a kar dékáni vezetése úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megtiltja valamennyi előadás és szemináriumi gyakorlat jelenléti formában történő megtartását.

Ezeket az óratípusokat 2020. augusztus 31-től távolléti formában kell oktatni. Jelenléti formában a laborgyakorlat, szakmai gyakorlat és terepgyakorlat típusú tárgyak oktatása folytatható.

Mivel ezutóbbiak jelentősen kisebb kockázatot jelentenek - teszi hozzá az intézmény közleményében - továbbra is személyesen lesznek megtartva.

A következő napokban egyeztetést kezdenek, amiben megvitatják majd, mennyiben szükséges és lehetséges a tanrend átalakítása az új helyzethez.

Az állami félévek elévülhetnek? - újabb olvasói kérdés

Meg lehet vajon szakítani a tanulmányokat és később folytatni? Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy el tudnak-e évülni az állami félévek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István