Eddig soha nem tapasztalt változást hozott, amikor az iskolák a digitális oktatásra váltották. Vajon milyen lesz a folytatás? Sikerül-e hasznosítani ősztől az elmúlt hónapok tapasztalatait, visszaáll a régi rend vagy egy teljesen új, modernebb rendszer alakul ki?
A Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, tanulásmódszertani szakértője szerint három forgatókönyv szerint térhetünk vissza a tantermekbe: teljesen elfelejtjük a digitális oktatás új tapasztalatait, részben adaptáljuk ezeket, vagy teljesen új korszak kezdődik az oktatásban – foglalta össze a ProfitLine oldala.
Dr. Vass Vilmos tanulásmódszertani szakértő szerint szemléletbeli különbség van aközött, hogy a jelenleg zajló folyamatot online tanulásnak vagy távoktatásnak nevezzük. A távoktatásban azon van a hangsúly, hogy az oktató milyen tananyagot és milyen formában ad le, míg az online tanulásnál a diákok tanulására helyeződik a hangsúly, de az is fontos hogy a tanár hogyan segíti a diákokat a felkészülésben.
Azok az oktatók, akik a tananyag leadására, és nem a hallgatók tanulására koncentráltak, hamar létszámcsökkenéssel és fekete ablakokkal találták szembe magukat az online órákon
– mondta el a szakértő, aki szerint pont a két szemlélet közötti különbségre világított rá a digitális oktatásra átállás. Eddig a tanárok és a tantermek adták a tanulás és az oktatás ritmusát, most viszont mindenki a saját ütemében haladhat. Itt fontos megemlíteni, hogy az online tanulásban sokkal nagyobb az egyéni felelősség a hallgatók részéről is - tette hozzá a szakember.
„Természetes, hogy ami érdekli a diákokat, azt szívesebben tanulják, éppen ezért a mi feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a tanított téma iránt. Azonban akármilyen jó módszertannal tanít is egy tanár, az osztályterem nem ad megfelelő kereteket a XXI. századi tanuláshoz" – mondta el a szakértő. A rengeteg információ miatt meg kell tanítani a diákokat arra, hogyan tudnak hiteles információhoz jutni a digitális térben és hogyan tudják alkalmazni a tanultakat – jegyzi meg.
Mi lesz a járvány után?
Dr. Vass Vilmos három forgatókönyvet tart lehetségesnek a tantermekbe való visszatérés után. Az első, hogy semmi nem változik, és a tanulás-tanítás a korábbihoz hasonlóan zajlik majd. A második, hogy a digitális oktatás egyes elemeit az oktatók, tanárok és a diákok is átültetik a tantermi térbe, és a két eszköztár egymás mellett él tovább – ez az úgynevezett blended learning, amikor az internet és a digitális felületek nyújtotta lehetőségeket, valamint a hagyományos tantermi oktatás módszereit együttesen használják.
A harmadik lehetőség pedig, hogy a digitalizáció meglepő módon pont az emberi tényezők szerepét és az előrehaladó oktatói szemléletet erősíti meg – nem a technológia vagy a tananyag lesz önmagában izgalmas, hanem az egyéni és a közösségi tevékenységek.
„Egy ilyen, tanár és diák számára is pszichológiailag nehéz időszak után nehéz elképzelni, hogy ősszel ugyanonnan folytatjuk, ahol abbahagytuk. Fontos tanulság, hogy a digitális eszközök szerepe óriási lehet, azonban a legjobb eszköz sem pótolhatja az oktató személyiségét valamint a közösség szerepét és a személyes jelenlétből adódó helyzeteket” – tette hozzá Dr. Vass Vilmos.
Mi lesz a záróvizsgákkal és a diplomaosztókkal a jelenlegi helyzetben? Itt a válasz
Online vagy személyes diplomavédés vár a végzős hallgatókra? Kik kaphatják meg nyelvvizsga nélkül az oklevelüket, és mi lesz a diplomaosztókkal? Megnéztük, miben érint titeket a továbbiakban a koronavírus.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
