Május elsejétől elérhető a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz - hívta fel a figyelmet a Diákhitel Központ vezérigazgatója szerdán.
Magyar Péter a hitel létjogosultságát taglalva azt mondta: sok diákot nagyon nehéz helyzetbe hozott a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés. A nappali tagozatos hallgatók 25 százaléka ugyanis diákmunkásként dolgozott, és a nagy cégek most elsősorban a diákmunkát és a gyakornoki munkát végzőket építik le. Nehéz helyzetbe kerülhettek a lakbért fizető diákok is.
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók 500 ezer forint maximum összegig vehetik fel a Diákhitel Pluszt, amelyet december 31-ig igényelhetnek - ismertette.
Az innovációs és technológiai miniszter rövidesen megállapodásokat fog kötni a felnőttképző intézményekkel, és a felnőttképzés általa meghatározott területeire is kiterjesztik a hitellehetőséget - helyezte kilátásba Magyar Péter. Hozzátette: a felnőttképzés ezen a területein tanuló 18-55 éves diákok 1,2 millió forintig igényelhetnek majd szabad felhasználású, kamatmentes hitelt.
Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell
Ahogy számtalanszor leírtuk már, a miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
