Speciális E-learning képzést indított a Debreceni Egyetem a szakdolgozóinak, orvosainak és rezidenseinek. A tematikus oktatási program keretében a szakemberek megismerkedhetnek azzal, hogyan kell ellátni a koronavírus-fertőzött betegeket.
A koronavírussal fertőzött betegek intenzív osztályos ellátásához szükséges, soron kívüli E-learning képzést indított a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (DE ÁOK) Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszéke. A DE minden rezidensnek, orvosnak és szakdolgozónak lehetőséget ad a képzésre, de elsőbbséget élveznek a képzés során, akik az ellátási tervezet szerint a COVID ellátás frontvonalában fognak dolgozni – olvasható az egyetem honlapján.
A távoktatáshoz gyakorlati képzés is tartozik, ahol a tanulókat egy speciálisan kialakított és berendezett kórteremben készítik fel a koronavírusos betegekre. A gyakorlatok kétórás beosztással, párhuzamosan két teremben zajlanak, kilenc fős csoportokban, így naponta 81 egészségügyi dolgozó tud részt venni a szimulációs képzésben.
Lengyel egyetemisták 3D nyomtatóval készítenek védőfelszereléseket
A Wroclawi Műszaki Egyetem hallgatói háromdimenziós nyomtatóval készítenek a koronavírus-fertőzés ellen is használható arcvédő pajzsot. Képgaléria.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
