Az egyetemeken, főiskolákon a jövő héten is távoktatásban folytatódik a hallgatók képzése - közölte az ITM az MTI-vel csütörtökön.
Frissítés: csütörtök este normatív határozatot adott ki az országos tisztifőorvos (írta meg az Index), amely megtiltja a felsőoktatási intézmények hallgatók által történő látogatását.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó kormányrendelet értelmében 2020. március 12-én intézménylátogatási tilalom lépett életbe a felsőoktatásban, a rendelet 2020. március 27-én pedig hatályát veszti - írták.
A kialakult helyzet kezelése érdekében Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára levélben kérte az állami fenntartású egyetemek és főiskolák vezetőit, hogy az intézmények maradjanak zárva, és jelezzék hallgatóiknak, hogy továbbra se látogassák a felsőoktatási intézményeket. A nem állami fenntartású intézmények részére az államtitkár javaslatként fogalmazta meg, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel hasonlóképpen járjanak el.
2020. március 23-tól a helyi adottságokhoz, feladatokhoz igazodva a felsőoktatásban mindenütt elindult a távoktatás, a képzések a jövő héttől is ebben a formában zajlanak majd. A fiatalok érdekeit szem előtt tartva az intézmények megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden hallgató számára biztosítsák a félév sikeres lezárásának lehetőségét - áll a közleményben.
Várhatóan az egészségügyi képzéseknél lesz szükség a félév meghosszabbítására
Hétfőtől a felsőoktatási intézményekben is elkezdődött a digitális oktatás. Melyik egyetemnek hogyan sikerült alkalmazkodnia a rendkívüli helyzethez? Hol várható a vizsgák elhalasztása és a tanév meghosszabbítása? Íme a válasz.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
