A világ vezető mérnökképző egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyit kutatási központot Magyarországon.
Madrid és Erlangen mellett Debrecen is szerepel a Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, azaz MIT) európai terjeszkedési tervében, amelynek keretében képzési központot hoznak létre a Debreceni Egyetemen – írja az Index.
A program megvalósításához a Massachusetts Institute of Technology az Európai Unió, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) pénzügyi támogatását, finanszírozását is elnyerte. Az MIT-n hét éve működik az a PhD hallgatókat célzó MIT Catalyst képzési program, amely piacképes egészségügyi kutatási projekteket igyekszik tető alá hozni. A program iparági és kórházi/egyetemi mentorok bevonásával újszerű módon közelíti meg a fejlesztéseket, amelyeket a klinikai ellátás igényei vezérelnek.
Az Index azt írja, az európai központok kiválasztásakor az MIT a korábbi személyes kapcsolatokat is figyelembe vette. Erlangenben például egy korábban az MIT-n kutató egyetemi oktató lesz a projektgazda, a debreceni képzési központ pedig a GE Healthcare támogatásával jön létre. "A vállalati kapcsolatot erősítette, hogy Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke az egyetem oktatója, az intézményben működő Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet (MÜZLI) vezetője" – írta a lap.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint Palkovics László is többször tárgyalt az MIT–vel: 2019 szeptemberében fogadta az MIT Catalyst Program delegációját, majd tavaly novemberben tárgyalt William „Mo” Cowannel, a GE globális kormányzati ügyekért felelős elnökével.
Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került
Nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as szakterületi rangsorának eredményeit. Tíz magyar egyetem is felkerült a listára: az ELTE, a BME és a CEU több tudományterületen is remekelt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
