Mikor kezdődik a tavaszi félév a legtöbb egyetemen? Itt vannak a dátumok

Mikor kezdődik a tavaszi félév az egyetemeken? A sikeres keresztféléves felvételizők számára különösen fontos dátumok ezek. Megnéztük néhány egyetem tanévrendjét.

  • Eduline

A szorgalmi időszak kezdetét megelőzi a regisztrációs hét, valamint a tantárgyfelvétel, amelynek különböző szakaszai lehetnek egyetemenként: van, ahol van előzetes és/vagy rangsorolás, míg máshol csak versenyjelentkezés a tárgyakért.

Ezek időbeosztása nem csak egyetemenként, de egyetemi karonként is eltérő lehet. A szorgalmi időszak első napja azonban hasonlóan alakul a hazai egyetemeken, főiskolákon. Vannak, ahol egységesen február 3-án ülnek először tanterembe a hallgatók, mint például a Pécsi Tudományegyetemen, vagy a Szegedi Tudományegyetemen, míg máshol egy héttel többet pihenhetnek a diákok.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is február 10-én kezdik majd meg a tavaszi félévet az egyetemisták.

Ami felmerülhet a vizsgaidőszakban: mennyi kreditet és milyen átlagot kell teljesíteni?

Mennyi idő alatt kell teljesíteni a karonként meghatározott egyetemi átlagot és min múlik még az állami ösztöndíjas hely? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.