Ami felmerülhet a vizsgaidőszakban: mennyi kreditet és milyen átlagot kell teljesíteni?

Mennyi idő alatt kell teljesíteni a karonként meghatározott egyetemi átlagot és min múlik még az állami ösztöndíjas hely? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Bár egy teljes tanévetek van rá, már az első (tavaszi) félévet is érdemes jól zárni, mind kreditekben, mind tanulmányi átlagban. Ahhoz ugyanis, hogy megtarthassátok az állami ösztöndíjas helyeteket, el kell érnetek egy - kormányrendeletben meghatározott - kreditszámot és tanulmányi átlagot.

Az utolsó két félévetekben legalább 36 kreditet kell, hogy teljesítsetek annak érdekében, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre. A minimumátlagot egy kormányrendelet határozza meg, képzési területenként a következő képen megnézhetitek a rátok vonatkozó átlagszámot:

Hogyan kell kiszámolni a súlyozott tanulmányi átlagot?

A súlyozott tanulmányi átlagot a teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatának és a teljesített tárgyak kreditjeinek összegének osztásával számíthatjátok ki. Ezt az átlagot minden egyes félév teljesítése után láthatjátok a Neptunban is.

Ezt minden egyetemistának ismernie kell, akár a diplomátok is múlhat rajta

Februárban kezditek az egyetemet vagy éppen már gólyák vagytok, de vannak kérdéseitek a tárgyfelvétellel, kreditekkel kapcsolatban? Fontos dologra hívjuk fel a figyelmet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.