Januártól azoknak, akik nem szereznek időben diplomát állami ösztöndíjasként, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" a tartozásukat. Mi történik, ha szakot váltotok vagy félbehagyjátok a képzést? Milyen esetekben kérhettek halasztást, és kik mentesülhetnek a kötelezettség alól? Itt van az összes tudnivaló.
Ha állami ösztöndíjasként tanultok, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát. Ebbe a passzív félévek nem számítanak bele, illetve a határidőt ki lehet tolni - legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két évre - akkor is, ha külföldi felsőoktatási intézményben vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben kezdtek el tanulni.
Eddig, ha valaki nem szerezte meg időben a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetni - igaz, ezt kérelemre ki lehetett váltani hazai munkaviszonnyal.
Január 1-jétől változott a szabály: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül. Állami félévenként 150 nappal kell számolni, vagyis ennyi ideig kell dolgoznotok. Fizetnetek csak akkor kell - méghozzá a tartozás ötven százalékát - ha ezt nem teljesítitek.
Ez azokra is vonatkozik, akik már kicsúsztak a diplomaszerzési határidőből, de január 1-jéig nem állapítottak meg számukra visszafizetési kötelezettséget.
Mi a teendő szakváltás esetén?
Ha ugyanazon a szakon tanultok tovább, de átkéritek magatokat más munkarendű, nyelvű vagy helyszínű képzésre, illetve ha kéritek az átvételeteket egy másik intézménybe az adott képzési területen belül, nem indul újra az "óra", vagyis a képzési idő másfélszeresét, ameddig meg kell szereznetek a diplomát, továbbra is az első képzés kezdetétől számítják. A határidő meghatározásánál ugyanakkor az új szak képzési ideje lesz irányadó: tehát ha egy hároméves képzésről egy négyéves képzésre kerültök át, nem négy és fél, hanem hat évetek lesz lediplomázni. Az esetleges visszafizetési kötelezettséget is ennek a szaknak az önköltsége alapján állapítják meg.
Az eddigi tanévig - utoljára a keresztféléves beiratkozók esetében - az a diák, aki félbehagyott egy szakot, de egy éven belül egy felvételi eljárás keretében jelentkezett egy másik képzésre és beiratkozott rá, mentesülhetett a kötelezettségek alól. A szakváltásnak erre - felvételi eljárás útján történő - módjára a 2020/2021-es tanévtől már nem lesz lehetőség. Természetesen kezdhettek új szakot, de mivel az első képzésen nem szereztétek meg a diplomát, a második szak teljesítésétől függetlenül kötelező lesz hazai munkaviszonyt fenntartanotok.
Ez akkor is így van, ha az első félévben gondoljátok meg magatokat?
Nem, továbbra is igaz, hogy ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.
Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?
Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.
Van más kötelezettség is?
Igen: az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk, különben vissza kell fizetniük az ösztöndíj a fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét.
Kik mentesülhetnek ezek alól?
A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.
A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.
Az állami ösztöndíjas képzésről szóló összes tudnivalót itt találjátok.
Egyetemi kisokos elsőéveseknek - minden, amit már a jelentkezés előtt tudni kell
Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
