Szakmai gyakorlat külföldön: ebből az ösztöndíjból finanszírozhatjátok a költségeket

Három hónapos szakmai gyakorlaton vehettek részt a Campus Mundi ösztöndíj keretében, ha már legalább egy félévet elvégeztetek az egyetemen, főiskolán. Havonta 200-350 ezer forintos támogatást kaphattok - itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

2020. június 30-ig folyamatosan pályázhattok külföldi szakmai gyakorlatra a Campus Mundi ösztöndíj keretében. A 2019/2020. tanévben kiutazók 3 hónapot tölthetnek külföldön 2020. szeptember 30-ig bezárólag. A tájékoztatóban azt javasolják, hogy a pályázatot a kiutazás dátuma előtt három hónappal nyújtsák be a hallgatók.

A támogatásra az alap-, mester- vagy osztatlan képzésben, illetve szakirányú továbbképzésben részt vevők legalább egy lezárt aktív félév után jelentkezhetnek. További feltétel, hogy a fogadó intézmény munkanyelvéből/munkanyelveiből legalább B2 szintű, komplex nyelvtudással rendelkezzetek. A külföldi szakmai gyakorlatot passzív félévben, vagy az abszolutórium megszerzése utáni 12 hónapon belül is lehet teljesíteni, ez utóbbi esetben a pályázatot még az aktív hallgatói jogviszony ideje alatt kell benyújtani.

Szakmai gyakorlati fogadó helyet nektek kell keresnetek: ez bármely intézmény lehet, ahol a szakos tanulmányokhoz kötődő szakmai gyakorlatot vagy kutatási tevékenységet biztosítani tudják (cég, vállalkozás, nonprofit szervezet, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, múzeum, levéltár stb.). Nem lehet fogadó hely uniós intézmény vagy egyéb uniós szervezet, illetve uniós programok irányítását végző szervezet. A keresgéléshez itt találtok segítséget.

A célországtól függően havonta 200-350 ezer forintos támogatást kaphattok (10 százalékát csak a hazaérkezést követően utalják). Emellett kiegészítő támogatásra pályázhatnak a szociálisan rászorulók és a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő hallgatók.

A szakmai gyakorlatnak legalább heti 30 órásnak kell lennie. A pályázathoz többek között a fogadó hely levelét, munkatervet és szaktanári ajánlást kell csatolni. A pályázatról, a jelentkezés menetéről és a benyújtandó dokumentumokról itt olvashattok részletesen.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.